add ASX to the docs, and versionise it

docs/versioned_docs/version-0.2.0/asx.md

@@ -0,0 +1,108 @@
+---
+sidebar_position: 5
+description: Az ASX fájl leírása
+---
+
+# ASX (Astro Lang Executable) fájl
+
+---
+
+:::info
+
+ASX Verzió: `0.2.0`
+
+:::
+
+:::info
+
+Ezt megtudod nézni a `ASL viewx <fájl>` parancs használatával.
+
+:::
+
+## Fájl felépítése:
+|Név|Leírás|Méret|
+|---|---|---|
+|Doctype: ASX|Elmondja a fájlról, hogy tényleg ASX.|3 bytes|
+|Verzió|Elmondja a fájl ASX verzióját. (byte.byte.byte)|3 bytes|
+|Funkciók száma|Elmondja, hogy mennyi funkció van a fájlban.|4 bytes|
+|Funkciók|Lásd: [Funkciók](#funkciók)||
+
+## Funkciók:
+|Név|Leírás|Méret|
+|---|---|---|
+|Változók száma|Elmondja, hogy a funkcióban mennyi változó van.|4 bytes|
+|Változók|Lásd: [Változók](#változók)||
+|Szövegek száma|Elmondja, hogy a funkcióban mennyi szöveg van.|4 bytes|
+|Szövegek|Lásd: [Szövegek](#szövegek)||
+|Funkciók száma|Elmondja, hogy a funkcióban mennyi funkció meghívás van.|4 bytes|
+|Funkciók|Lásd: [Funkció meghívások](#funkció-meghívások)||
+|Instukciók|Lásd: [Instrukciók](#instrukciók)||
+
+## Változók:
+|Név|Méret|
+|---|---|
+|Változó nevének hossza|4 bytes|
+|Változó neve||
+|Változó ID-je|3 bytes|
+|Változó kezdő ponja|4 bytes|
+|Változó végpontja|4 bytes|
+
+## Szövegek:
+|Név|Méret|
+|---|---|
+|Szöveg ID-je|3 bytes|
+|A szöveg hossza|4 bytes|
+|A szöveg||
+
+## Funkció meghívások:
+|Név|Méret|
+|---|---|
+|A meghívás ID-je|3 bytes|
+|A meghívott funkció pozíciója|4 bytes|
+
+## Instrukciók:
+:::info
+
+Minden instrukció végére hozzáadunk még 3 bit-et, így összesen 10 byte-ba belefér minden instrukció.
+
+:::
+|OP Code - 5 bits|Rövid név|Leírás|Arg1 - 4 bits|Arg2 - 64 bits|Arg3 - 4 bits|
+|---|---|---|---|---|---|
+|0|HLT|Befejezi a program futtatását||||
+|1|LDS|Betölt egy szöveget a regiszterbe|R(A)|Szöveg ID||
+|2|LDM|Betölti a változót a memóriából|R(A)|Változó ID||
+|3|LDI|Betölt egy számot a regiszterbe|R(A)|Szám||
+|4|LDB|Betölt egy logikai értéket a regiszterbe|R(A)|Logikai érték||
+|5|LDF|Betölt egy funkciót a regiszterbe|R(A)|Funkció ID||
+|6|LDN|Betölt egy null-t/táblát a regiszterbe|R(A)|Ez egy tábla?||
+|7|ASS|Hozzáad egy változó ID-t a regiszerhez|R(A)|Változó ID||
+|8|UNB|Leválaszja a regiszterről a változót|R(A)|||
+|9|MOV|Átmásolja R(A) pointerjét R(B)-be|R(A)|R(B)||
+|10|ADD|`R(C) = R(A) + R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|11|SUB|`R(C) = R(A) - R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|12|MUL|`R(C) = R(A) * R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|13|DIV|`R(C) = R(A) / R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|14|POW|`R(C) = R(A) ^ R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|15|MOD|`R(C) = R(A) % R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|16|AND|`R(C) = R(A) && R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|17|OR|`R(C) = R(A) \|\| R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|18|EQ|`R(C) = R(A) == R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|19|NEQ|`R(C) = R(A) != R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|20|GRE|`R(C) = R(A) > R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|21|GRQ|`R(C) = R(A) >= R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|22|LES|`R(C) = R(A) < R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|23|LEQ|`R(C) = R(A) <= R(B)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|24|NOT|`R(B) = !R(A)`|R(A)|R(B)||
+|25|JMP|Oda ugrik a kódban||Hely||
+|26|CJP|Oda ugrik a kódban, ha a regiszter igaz|R(A)|Hely||
+|27|CAL|Meghív egy funkciót, majd a kimenetet elmenti R(B)-be|R(A)|R(B)||
+|28|PSH|Egy értéket belerak a következő funkció bemeneteihez|R(A)|||
+|29|RET|Visszad egy értéket|R(A)|||
+|30|GET|Lekér egy értéket a táblából `R(C) = R(A)[R(B)]`|R(A)|R(B)|R(C)|
+|31|SET|Beállít egy értéket a táblának `R(A)[R(B)] = R(C)`|R(A)|R(B)|R(C)|
+
+:::tip
+
+Ha az ENV-ből szeretnénk lekérni valamit akkor a `GET`-et kell használni, úgy, hogy `R(A) = 0`!
+
+:::